A Vetom probiotikum története

A Vetom probiotikum története

A Bacillus baktériumok után történő kutatások és azok alapján létrehozott első „élő” készítmények az 1930-as évekre tehető.

1939-ben a Wermacht seregei Afrikában találkoztak a vérhas problémájával. A megbetegedés érintette mindkét fél seregét. A bajt elsőnek az arabok szüntették meg. Hatékony gyógy készítményként a tevék trágyáját alkalmazták. A németek a tevetrágyát nem voltak hajlandók fogyasztani, viszont rájöttek, miben rejlik ezen gyógy készítmény kitűnő hatékonysága. Hatóanyagként a  Bacillus subtilis mikroorganizmus bizonyult, mely képes elnyomni a vérhas okozóinak kifejlődését és szaporodását. Ezen baktérium alapján a német tudósok létrehoztak egy probiotikum készítményt, melyet a továbbiakban széles körben alkalmaztak a hadseregben a vérhas megelőzésére. A hitleri Németország szétzúzását követően a probiotikum gyártásának technológiáját az amerikaiak szerezték meg.

Viszont a Szovjetunióban sem hagyták tétlenül az eseményt.

A Második Világháború végeztével nagy erők lettek mozgósítva a modern fegyverek, köztük a biológiai fegyverek elleni védekezésre. Az embereknek a biogén jellegű katasztrófák, ezen belül a biológiai fegyverek elleni védekezésre szolgáló készítmények kidolgozása céljából 1974-ben egy hatalmas titkos szervezet lett alapítva - a Mikrobioprom. A Mikrobioprom rendszerébe beletartoztak a már akkor létező tudományos intézetek, mint az újonnan létrehozott specializált tudományos mikrobiológiai központok és a biokészítményeket legyártó gyárak. A Mikrobioprom vezető intézménye a „Vektor” vállalat volt, mely a Novoszibirszk melletti Kolcovo községben működött. Ezen intézmény méretei még manapság is lenyűgözőek. A „Vektor” intézménnyel párhuzamosan, még öt másik intézmény is épült és fejlődött. Ezért a Szovjetunió viszonylag nagyon rövid időn belül a vezető helyet foglalta el világviszonylatban a mikrobiológia területén.

Nevezetesen az 1990-es évek elején a „Vektorban” az emberiség történelmében elsőként sikeresen hozták létre egy mesterséges élő objektumot – „ plazmidot „ , mely az emberi leukocitáris interferon-alfa-2 létrehozója, ami az immunrendszer alapvető fehérjéje, s amit sikeresen beépítettek a  Bacillus subtilis mikróba sejtjébe. Ennek eredményeként megjelent a  rekombinát változat, mely képes előállítani mintegy 70 antibiotikumot, valamint a fermentumok és interferonok széles skáláját. Ezen törzs spóra képében sérülés nélkül áthatol a gyomorsavon és a nyombél lúgján és a vastagbélben aktivizálódik.

Ezen probiotikum-készítményt, mely az említett probiotikum alapján készült, „Subalin” néven nevezték el. És mi történt ezután, mindenki tudja. A Szovjetunió rossz dolgot művelt, elkezdődtek a piaci reformok és a Mikrobioprom nem kellett a hatóságoknak. Viszont a „Vektor” kellett az USA állami szerveinek. Három éven keresztül a „Vektor” területén a külföldi szakemberek tanulmányozták, ellenőrizték, adatokat gyűjtöttek. Természetesen a „Subalin” nem tudott betörni a piacra. Annak érdekében, hogy a „Vektor” kutatásainak legalább egy része ne vesszen el, ez nagyrészt annak létrehozója, Lev Sztepanovics Szanhahcsiev érdeme – a „Subalin” egyik létrehozója. A „Vektor” különálló egységeiből Szanhahcsiev létrehozott jó néhány privát céget, melyek megtanultak a privát vonalon túlélni. Nagyjából a felének ez sikerült is.

Ezek közé tartozik a Központi Tudományos - „Kutató központ”, mely többek között a mikrobiológiai és genetikai témában a több mint 50 feltalálást regisztráló Alekszandr Ivanovics Leljak mikrobiológus és genetikus jegyzett.

Éppenséggel ezen vállalatra hárult az élő készítmények témája, ezek további tanulmányozása, létrehozásuk megszervezése. Az elmúlt 20 év során a Kutató központ, melyben jelenleg több mint kétszáz szakember dolgozik, kidolgozta a jelen piaci feltételekhez való alkalmazkodást.

Bolygónk biomasszájának 90 százalékát a mikróbák teszik ki – magyarázza Alekszandr Ivanovics Leljak. - Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az a világ, melyben élünk, tulajdonképpen az övék. A mikroorganizmusok többsége – emberi, állati és növényi fertőzések. Mi magunk is 2-3 százalékban mikróbákból állunk. Ha megvizsgáljuk szervezetünk bármely részét, láthatjuk, hogy ott bizonyos mikroorganizmusok léteznek – a test minden részében saját mikróbás ökorendszer létezik. Ezek segítik a szervezetnek a környezet káros hatásai elleni védekezését. Amennyiben ezt megsértjük - megbetegszünk. Viszont olyan optimális esetben, amikor minden saját mikróbánk velünk marad, képesek vagyunk megvédeni magunkat minden fertőzéstől!